Chapter 5

Sziasztok.Tudom, tudom egint késve, de ígérem mostantól sűrűbben hozom a részeket ;)
Na szóval, ebben a pár napban mozgalmasak volt a chat-es beszélgetések, szóval akinek nem tetszik az nem olvassa. Aki pedig szereti az hagyhat egy-két sort komiba ;)


------------------------------------------------------------<3------------------------------------------------------------------- 

~Harry~

- Harry, drágám kelj fel! - hallottam meg egy női hangot. Válaszom csak egy morgás volt, és átfordultam a másik oldalamra. Ekkora megéreztem a lány vanília illatát. Nagyot szippantottam a levegőből és kinyitottam a szememet. Barna szemei az arcomat fürkészték, hosszú haja eltakarta melleit, így a takaró nem volt rajta.
- Jó reggelt álom szuszék. - puha tenyerével végig simította az arcomat, de nekem ez nem tetszett. Elhúzódtam, mire ő nagy szemekkel nézett rám.
- Figyelj baby! A tegnap este...
- Igen tudom. Neked csak egy éjszaka volt. De tudod Harry, szerinted ne használd ki ennyire a csajokat mert egyszer egyedül maradsz! - sosem bírtam a reggeleket. Ő volt az első lány aki jelentett is nekem valamit, de nem akarom elkötelezni magam. Mindig is féltem a kapcsolatoktól, mivel mindig hamar is vége lett számomra. De Ő vajon mit érez irántam? Neki vajon mit jelenthetett ez az éjszaka? Nekem Ő most csak egy futó kalandnak kéne legyen, de még is a szívem azt mondja szerezzem meg Őt. Úgy kell szeretnem ahogy egy igazi férfinak, egy nőt, de nekem ez nem megy. Egy éjszaka alatt hogy változhat meg így egy embernek a döntése. Tegnap este nem akartam tőle semmit, ma pedig sajgó szívvel nézem ahogyan a ruháit veszi föl magára.
"Harry Styles becsajozott! Ismét!,, Hogy is nézne ki ez a cím az újságokban? Mindenki egy nőcsábásznak hisz, pedig életemben, mély kapcsolatom csak 3-szor volt. Soha senkit nem használtam még ki életemben, csak akkor ha Ő is pont ezt akarta. Mindenki úgy ismer, mint aki kihasználja a nőket és semibe veszi őket. Ez Nem igaz. Anyukám mindig arra tanított hogy úgy bánjak a barátnőimmel, mint ahogy én szeretném hogy bánjanak a lányommal.
És most. Talán Ő lehetne az az ember, aki mellett képes lennék megmaradni és nem éreznék késztetést a szingli életre. Ő lehetne az, akit képes lennék szeretni, de már nincs a szobámban. Utána kell ennem.
Felkaptam egy boxert, meg egy nadrágot és már szaladtam is utána.
- Jessica, kérlek várj! - már a taxiba szállt volna be. Mosolyogva megfordult és becsukta a kocsi ajtaját.
- Szóval emlékszel a nevemre?
- Aki fontos a számomra, azt megjegyzem.  csak azt vettem észre hogy a nyakamba borul és apró puszikat ad a nyakamra.
- Harry, ugye nem játszol velem? - tessék a szokásos kérdés. Alap esetben azt mondanám "nem bébi,, de nála más a helyzet.
- Soha! - biztatás képen derekára csúsztattam a kezemet és hosszasan megcsókoltam. - Gyere enjünk be! - kacsintottam egyet és közben vissza invitáltam a házba.
- Ho-hó, Mr. és Mrs. Styles felébredtek. És ráadásul kézen fogva sétálgatnak! - mosolygott rám Lou. Hát azt hiszem most jött el az a pillanat amikor Jess-nek sikítozva kell elrohannia.
- Jó reggelt neked is Louis. - mosolygott rá kedvesen.
- Furcsa hogy nem akadtál ki, hisz Harry eddigi csajai mindig kiborultak és itt hagytak minket! Na meg mikor többször is kimondtuk hogy milyen cukik lesznek az esküvőn!
- De én nem vagyok az a többi csaj! - egyik szemöldökét felhúzta és mellei alatt összekulcsolta kezeit.
- Harry el ne engedd. Ilyen bele való csajt nem találni minden sarkon! - jött oda hozzám Zayn és egy pacsit adtunk egymásnak. Egyik kezemmel közelebb húztam magamhoz Jess-t és egy puszit adtam az arcára.
- Hu-hú. Szobára gyerekek! - kiabálta Niall.
- Jaj, fogd már be! - mentem hozzá közel és egy kicsit erőset bele boxoltam a vállába, mire felhorkant,.
- Most vissza kapod! - mutogatott valamit és rám ugrott, de olyan erővel hogy Jess-t is magammal rántottam. Niall még mindig rajtam feküdt és csikált, de közben a szendvicséből az össze majonéz, saláta és sajt a hajamban kötött ki.
- Kicsi a rakás! - kiabálta Lou és ránk ugrott. Nem kell mondanom majdnem oda hánytam.
Már mindenki rajtam fetrengett, mikor belépett Paul és értetlenül nézett szét. Hát igen nem igazán tettünk rendet a tegnap esti buli után. Mindenhol félig leeresztett lufik, és a sok piás pohár. Na azt hiszem most van végünk.
- Gyerekek, már megint bulit rendeztetek az én tudtom nélkül? - tette csípőre a kezét, mint egy anya.
- Olyan mint egy rossz öregasszony. - suttogta nekem Niall, de azt hiszem nem lég halkan. Belőlem és szőke barátomból egyszerre tört ki a nevetés. Paul felénk kapta a fejét, s unottan megforgatta a szemeit. Még egyszer végig nézett a házon és már épp szólásra nyitotta a száját mikor Jess szólalt meg helyette.
- Paul, én Jessica Maron vagyok... Most komolyan, megértem hogy maga a menedzserük, de akkor is nagy fiúk, ha bulit rendeznek az nem az Ő dolguk? - a szánk tátva maradt. De szó szerint. Eddig még senki nem mert szembe szállni a nagy Paul-lal, de most végre itt a mi emberünk. Jó, persze el lehet vele nagyon hülyéskedni, de van mikor nagyon apáskodó és akkor aztán senki, és semmi nem tudja meglágyítani a szívét.
- Melyik csaja vagy?
- Harry.
- Gondolhattam volna...
- Hé, kikérem magamnak. - álltam barátnőm mellé, mire Paul mosolyogni kezdett.
- Na rend legyen itt 10 percen belül! - alig bírta vissza tartani a nevetését. Hát igen ez az az a Paul akit mi mindennél jobban imádunk. Egy puszit adtam Jess arcára és takarítani kezdtem. Talán neki, köszönhető hogy Paul nem kezdett senkit faggatni, csak kiadta a parancsot. De lehet hogy még sem!