Chapter 3

Hellóka :D Nem kezdek magyarázkodni.. köszönöm a komit, megjelenítést és megtekintést!!! :D na meg a 11 (!!!) rendszeres olvasót is :D;) bolodg vagyok, de nagyon:) Nem sok hozzáfűzni valóm van, jó olvasást :D

A kövi rész: 2 komi után jön :D

------------------------------------------------------------<3------------------------------------------------------------------- 

~Zayn~

Kisebb, nagyobb ajtócsapkodásokra, és futkosásokra lettem figyelmes. Morcosan nyitottam ki a szememet és kerestem áldozatomat a szobámban. Senki sem volt bent. Annyira utálom mikor felkelltenek, és ezt a srácok is nagyon jól tudják, de még is mindig kihasználják az alkalmat arra hogy felidegesítsenek, azzal hogy felébresztenek. Az órám még csak 10-et mutatott. Ki kelltem a meleg dunyhám alól és fekete papucsomat felhúztam a lábamra. Megígazítottam a hajamat és egy szál alsógatyában csoszogtam ki a többiekhez.

- Ki merészelte felkellteni az alvó oroszlánt? - vágtam be morcosan magam után az ajtómat.

- Hazza valamit dugdos előlünk! - Niall.

- És most hova szarjak? - néztem rájuk értetlenül...

- Ha lehetne akkor a melletted levő fürdő wc-jébe. - mutatott Liam a mellettem levő ajtóra. Na most aztán nagyon bepipultam. "Hajnalok, hajnalán,, fel merészelnek kellteni azzal az ürüggyel hogy Hazza valamit dugdos. Komolyan mondom az embernek nem lehet magánélete? Lehet hogy egy csaja bugyiját dugdossa?! Azért én sem szívesen mutatnám meg senkinek Perri egyik fehérneműjét.

- Srácok arra nem gondoltatok hogy valami olyat dugdos amihez nekünk semmi közünk? - mind a hárman hülye fejjel néztek rám.

- Az a valami egy újságcikk! - világosított fel Liam, majd újra dörömbölni kezdett Hazza ajtaján.

- Hát ti teljesen hülyék vagytok! - legyintettem egyet és vissza mentem a szobámba. Ahogy behelyezkedtem, megszólalt a telefonom. Hát az embernek már egy perc nyugta sem lehet?

- Szia édesem! - hallottam meg Perri dallamos hangját a vonal túloldaláról.

- Szia.

- Felébresztettelek? - hangjában egy kis félelmet véltem felfedezni. Hát igen, ő az egyetlen ember, aki tudja és fel is fogja hogy ha engem felkeltenek nem lesz jó kedvem. És ennek általában sosem szokott jó vége lenni. Ha koncert van, mindig valami baleset történik velem, mert csak arra tudok koncentrálni hogy mi történt velem reggel. Nekem ez egy trauma, amin csak egy jó, kiadós alvás tud segíteni.

- A srácok már megelőztek! - nyugtattam meg.

- Gondoltam találkozhatnánk.

- Jól gondoltad szivem. Kettőre ott leszek nálad! - ezzel le is rendeztük a beszélgetést. Visszaaludni már nem tudtam, ezért inkább gépezni kezdtem. Olvasgattam magamról, Perri-ről és Anglia mai helyzetértől. Mit ne mondjak megrémisztett. Mostanában nem áll jól Anglia szénája és csak ennyit tudni. Mindenki érzi hogy itt valami nincs rendben, de ezt mind hét pecsétes titok-ként őrzik... Sosem gondoltam volna, hogy ebben az országban újra bizonytalanul kell élni. Nem tudni mit hoz a holnap, de még szinte az estét sem. Vannak akik sejtenek valamit, és ezért ki is menekülnek más országokba, de nem tudni mi okból. Senkinek nem mondanak semmit, és ez tényleg rémisztő.

Anglia a titkok színterévé vált.

Ismét vettem a bátorságot és kimentem. Sehol senki. Lementem a konyhába ahol Niall, és Liam tömték a fejüket chips-sel miközben a telefonukon twittereztek egymással.

- Hol a másik két jómadár? - kérdeztem miközben már félig a hűtőben voltam.

- Beszélgetnek! Ha már ott vagy, hozz nekem is egy puykás, sajtos szendvicset...

- Hol marad a varázsszó?

- Légyszives!! - kezdte a szemét egyre gyorsabban le és fel mozgatni...

- Ezt inkább ne haver. -tartózkodtam a látványtól. Egy csajtól még elfogadom, de hogy a legjobb haveromtól.. Fúj, ez már undi.

- Bezzeg ha Perri csinálja..

- Niall, ha majd rajtad is úgy áll a ruha mint Perrin, és úgy is fogsz kinézni akkor nekem egész nap is csinálhatod, de addig nem nézem szívesen. - egyre közelebb hajoltam hozzá, majd gyorsan elhúztam a fejemet és bájosan rámosolyogtam. Liam felhorkantott, és közben nevetett.

- Liam drága, szerintem te inkább ne nevess. Komolyan mondom ha én Dani helyében lennék egy ilyen pasiba nem lennék szerlemes. Nézd már meg a szádat, tiszta chips darab

kás.. Undorító!! 

- Nem is tudom Perri mit szeret egy ilyen önimádó barmon.

- Pont ezt szereti bennem! - kacsintottam egyet és leültem. Ő is mosolyogni kezdett, és egy békülős mosolyt küldtem felé. Sosem voltak összerözzenéseink... Mindig is békében élünk egymással és sosem veszekszünk. Tényleg ők a világ legjobb barátai, akit nem mindenki érdemelhet meg!